Központi fűtés,padlófűtés szerelés,Fűtésrendszer átmosása

Üdvözöllek honlapomon!

 

Új házat építenél, de nem tudod hol és hogy indulj el? Korszerűsítenéd a meglévőt akár kisebb akár nagyobb mértékben? Energiatakarékos megoldást keresel?

 

Most jó helyen jársz!

Célom az oldal létrehozásakor az volt, hogy segítséget nyújtsak mindenkinek aki építkezés, felújítás előtt áll és szeretne eligazodni a végtelen lehetőségek között és egyéni, testre szabott megoldást keres az épületgépészet területén. Bízom benne, hogy több éves tapasztalattal a hátam mögött megtaláljuk a megoldást, mellyel egy élhető, környezetbarát, takarékos otthont tervezhetünk közösen.

KÖZPONTI FŰTÉSSZERELÉS, FŰTŐBERENDEZÉS TISZTÍTÁSA

Radiátoros és padlófűtési rendszerek kiépítése, korszerűsítése, felújítása, tisztítása
Radiátoros és padlófűtési rendszerek tisztítása vegyszeres módszerrel.
Radiátorok, keringető szivattyúk, radiátor szelepek cseréje
Központi fűtés rendszerek légtelenítése, beszabályozása.

MIBŐL KELETKEZIK A MEGTAKARÍTÁS TÁVHŐS ÉPÜLETEKNÉL?

Első lépés a pazarlás megszüntetésével kell, hogy kezdődjön a fűtési energia megtakarítás a  távhővel fűtött társasházaknál.
Két ugyanolyan épület között 30% fogyasztásbeli különbség is lehetséges.
Kizárólag a fűtésrendszer szakszerű átalakításával és annak használatával elérhető a 30% megtakarítás.
Padlófűtés a gyakorlatban

Tartalom

1. Bevezető
2. A padlófűtésről általában
3. Padlófűtés kialakítása
4. Radiátorkör kialakítása
5. Kazánházi kialakítás

Bevezető

 

Elöljáróban meg kell említeni, hogy egy cikk keretében mindent elmondani a padlófűtésről illetve a fűtési rendszerekről általában, és tenni mindezt tudományos igénnyel — reménytelen vállalkozás, és nem is törekszem erre.

Vallom azonban, hogy a köztudattal ellentétben az építőipar a szabványosítás jelentőségvesztése, és az épületek (maguk egészében értelmezett) egyedisége ellenére is rengeteg sablonos, “patent” megoldást használ! Ezeket fel kellene ismerni, és a folytonos “újrakitalálás” helyett össze lehetne gyűjteni, valamint a technikai lehetőségek függvényében fokozatosan fejleszteni őket. Amiről beszélek nem új dolog: azelőtt például a távfűtésben a hőközpontok kapcsolásait, vagy a lakótelepek vizesblokkjainak strangjait (“UNI-MAG”) “tipizálták” így, és a gyakorlati tapasztalatok alapján fejlesztették tovább őket (bár ezekben az esetekben a fejlesztés minőségén lehetne vitatkozni).

Nagyon értékesek továbbá azok az “alap paraméterek”, “küszöbszámok”, “ökölszabályok”, amelyeket a gyakorlat során szerez meg a szerelő és a mérnök: ezek az információk “szájról-szájra” terjednek, írott formában nem jelennek meg.

Az alábbiakban a padlófűtések legegyszerűbb esetére, falikazános lakás- vagy családi ház szintjén mutatok be gyakorlati ismereteket. Úgy vélem, egy ilyen összefoglaló jegyzet adott esetben egy konkrét fűtési rendszer megkonstruálását vagy működési hiányosságainak feltárását jobban segíti, mint az általánosságok és elméletek szintjén megrekedő szakkönyvek, vagy a gyártók szűkszavú prospektusai. Sajnos pontosan a magánerős építkezések és felújítások jellemzője, hogy rendszerint nagyon korlátozottak az anyagi erőforrások, a szakszerűséget garantáló beruházói szervezet kontrolljáról pedig egyáltalán nem beszélhetünk. A kétes eredmény: nagy értékért létrehozott, de rosszul működő, energiapazarló, vagy éppen idő előtt amortizálódó rendszerek.

Őszintén remélem, hogy szerelők és mérnökök, de akár csak egyszerű érdeklődők is egyaránt profitálhatnak írásomból.

A padlófűtésről általában

A padlófűtés célja a komfortérzet javítása. A sugárzófűtések csoportjába tartozik: mivel a komfortérzetet az ilyen jellegű hőátadás (a hőáramlásos -konvektív- hőátadással szemben) kb. 55%-ban határozza meg, így alkalmazása indokolt. A viszonylag magas költségek miatt luxusigényű fűtési rendszereknél alkalmazzák (illetve közösségi/ipari épületekben nagy belmagasságú terek fűtésének egyik lehetséges megoldásaként). A tisztán padlófűtéssel kivitelezett rendszer azonban ritka, és nem is célszerű:

–az ide vonatkozó szabványok a padló felületi hőmérsékletét lakóhelyiségekben 29, az úgynevezett. peremzónában 36 (tb=20°C), fürdőszobában 33°C-ban (tb=24°C) maximalizálják: ilyen hőmérsékletekkel a rendelkezésre álló felülettel a teljes hőszükséglet legtöbbször nem biztosítható

–kizárólag padlófűtés alkalmazása esetében a padló közelében nagyobb koncentrációjú port tartalmazó légréteg alakul ki, amely különösen hálószobában vagy gyermekszobában nem kívánatos

–átmeneti időjárási időszakban (reggel hűvös, délután meleg) a nagy hőtehetetlenség miatt rossz kialakításnál túlfűtés jelentkezhet

–szintén a nagy hőtehetetlenség miatt nehezebb a felfűtés is

–a padlófűtés hatását leginkább kerámia- vagy kőburkolat alkalmazása esetén tudja kifejteni: melegpadló igénye esetén a szigetelő hatás miatt nem ideális megoldás

 

A fenti megfontolásokból célszerű a padlófűtést hagyományos radiátoros fűtéssel kombinálva alkalmazni.

 

Padlófűtés kialakítása

A fűtési rendszerek tervezését a külső- és belső térelhatároló szerkezetek hőtechnikai adataiból, a mértékadó téli fűtési hőszükséglet számításával kell kezdeni. Előzetes becslés vagy ellenőrzés céljára használható a tapasztalati “hőkarakterisztika” módszer: ez alapján a fűtött légtér mértékadó, egységnyi (fajlagos) hőszükséglete 30…(70) W/m3 érték közé esik. A hőszükséglet legalább 30…40%-át javasolt konvektorlemezes radiátoros fűtéssel fedezni. A padlófűtés hasznos felületét a bútorok miatt 20-30%-kal csökkentve lehet figyelembe venni. (A sugárzófűtés miatt a hőszükséglet számításnál feltételezett belső hőmérséklet 1-2°C-kal alacsonyabb lehet.) Padlófűtés céljára kizárólag erre minősített csövet használjunk fel (oxigéndiffúzió ellen védett térhálósított polietilén, műanyagbevonatos min. 0,7mm falvastagságú padlófűtési rézcső stb.): a legáltalánosabb hasznos csőkeresztmetszet méret a 12-13mm belső átmérő.

 

A padlófűtés fajlagos hőleadásának előzetes számítására ezután egy egyszerű módszert javaslok. A leggyakoribb csőfektetési távolságok a 15 és a 20cm, ebben az esetben hidegburkolatot feltételezve:

 

VA=20cm: l=4,4m/m2; Qmax=92W/m2 (lakóhelyiség); Qmax=79W/m2 (fürdőszoba)
VA=15cm: l=5,8m/m2; Qmax=107W/m2 (lakóhelyiség); Qmax=97W/m2 (fürdőszoba)

 

(Forrás: REHAU katalógus)

 

A fektetési rendről (rétegrend és “kettős csigavonal” csőfektetés) az 1. és 2. ábra ad felvilágosítást. Itt meg kell jegyezni, hogy a vázolt acélhálós rögzítés helyett alkalmazható hőszigetelő anyagból kialakított úgynevezett “pogácsás” rendszerlemez is: ez egyben kiváltja a távtartó, a pattintó bilincs, és a fólia szerepét is.

 

  1. ábra

 

  1. ábra

 

Mivel az esztrich a felfűtés hatására hőtágulást (dilatációt) végez, ügyelnünk kell ennek kompenzálására. Ez egyrészt egy speciális padlófűtési esztrichadalék alkalmazását jelenti, másrészt dilatációs zónák kialakítását.

 

Dilatációs zónák szabályai:

 

    • Amax=40m2/zóna

 

    • oldalhossz: a,b max = 8m

 

    • hőtágulás max.: Δl = l0*α*ΔT = 8m*1.1×10-5*30K=2.6mm

 

    • oldalarány legrosszabb esetben: a/b max = 1:2 -> max. 4m:8m

 

    • dilatációs hézag szükséges ajtónyílásoknál, szabálytalan alakú mezőknél, az épület dilatációs hézagainál is (utóbbi esetben ez a padlóburkolaton is megjelenik),

 

    • Hidegburkolatoknál a fugáknak egybe kell esniük -> zónánként külön kell burkolni

 

    • Dilatáció szélessége: 8…10mm

 

  1. ábra

 

Hidraulikai szempontú szabályok:

 

    • ajánlatos a csőhosszakat 120m-en belül tartani, így a fajlagos csőhosszak alapján egy fűtési körrel kifűthető terület, maximum (megjegyzés: egy dilatációs zónában több fűtési kör is lehet!):
      A max,VA15=120[m]/5.8[m/m2]=20.7m2
      A max,VA20=120[m]/4.4[m/m2]=27.3m2

 

    • Célszerű törekedni a fűtési körök megközelítően azonos hosszára

 

Radiátorkör kialakítása

 

A mértékadó fűtési hőszükséglet fennmaradó részét a fentiekből adódóan radiátoros fűtéssel kell fedezni. A radiátorok kiosztásánál figyelembe kell venni, hogy a 90/70/20°C-os “normál” radiátortáblázat használata esetén a leggyakrabban alkalmazott Vogel&Noot és Dunaferr LUX-uNi típusú lapradiátoroknál 80/60/20°C hőfoklépcső alkalmazása esetén a hőszükséglet 1.27-szeresének megfelelő radiátorokat válasszunk (illetve más megfogalmazásban a 90/70/20°C-ra választott radiátor 80/60/20°C hőfoklépcső alkalmazása esetén csak a névleges teljesítményének 78%-át adja le). A radiátor előremenőjébe előbeállításra alkalmas termosztátszelepet, a visszatérőbe visszatérő csavarzatot ajánlott beépíteni. Ne tegyünk azonban termosztátfejet azon helyiség radiátoraira, amelyben a kazánt vezérlő szobatermosztát kerül elhelyezésre!
(Németországban már előírás, hogy új fűtőberendezés létesítéseknél max. 75°C-os lehet az előremenő hőmérséklet, és kötelező a termosztátfej alkalmazása.) Termosztátfejek alkalmazása esetén gondolni kell a szivattyú védelmére is (elektronikus fordulatszám-szabályozású típus alkalmazása vagy túláramszelep beépítése – ha a falikazán alapkiépítésben nem tartalmaz).
Alsóbekötésű radiátor esetén már alapszereléskor végleges falsík (vakolt/burkolt felület) szükséges! Amennyiben alapszereléskor a radiátor nem áll rendelkezésre, radiátor csatlakozó sablon használata erősen ajánlott (pl. Vogel&Noot gyártmány)! Ha ezek a feltételek nem teljesíthetőek, a falból történő kiállás és az oldalsó csatlakozás jobb kompromisszum (kivéve: PE-X csöveknél ez nehezen oldható meg).

 

A radiátorkört célszerű egyszerűen fajlagos nyomásesésre vagy sebességre méretezni, a leggyakoribb 20°C-os fűtőközeg-hőmérsékleteséssel kalkulálva. Az egyik módszer, hogy a csősúrlódás értékét kb. 1…1,2 [mbar/m] = kb. 10…12 [mmvízoszlop/m;mmvo/m] = kb. 100…120 [Pa/m]-en belül tartjuk, ekkor:

 

    • 2500W-ig 15*1 mm rézcső

 

    • 2500-5000W-ig 18*1 mm rézcső

 

    • 5000-10000W-ig 22*1 mm rézcső

 

    • 10000-15000W-ig 28*1 mm rézcső választható.

 

Eltérő csőtípus esetén mindenképpen az azonos hasznos (belső) átmérőjű csövet tekintsük a megfelelő méretű rézcsővel egyenértékűnek!

 

Amennyiben a kis átmérőjű csövek választása elsőrendű szempont, méretezhetünk fűtöközeg sebességre (azonban a szivattyúk árát, az éves üzemköltséget, durván szélsőséges esetben a száraztengelyű típusok zaját figyelembe véve ez nem ajánlott):

 

    • épületen belül a fűtőközeg sebessége 0,3…1 m/s

 

    • alapvezetékekben max. 2 m/s lehet.

 

A csőhálózat kialakítását célszerű kétcsöves rendszerrel végezni, padlóban védőcsőben vezetni vagy mechanikai sérülés elleni védelemmel ellátott szigeteléssel szerelni. (A padlóba kerülő kötések gondos kialakítás mellett -dilatációs hézagok!- a korszerű kötéstechnológiákkal gyakorlatilag problémamentesek: ezzel kapcsolatosan kérjük ki a gyártó ajánlását! Ugyanez igaz a padlófűtésre is: ott azonban ez kifejezetten kerülendő!)

 

Kazánházi kialakítás

 

A kazánházi rendszer elemei és a hozzávetőleges költségeik

 

Megjegyzés: a táblázat összegezve tartalmazza a közölt kapcsolások alkatrészeit: adott kapcsolásnál a műszaki tartalmat korrigálni szükséges.